A falvédő

0

Történt egyszer, hogy Évikénél tönkrement a csap, és Évike felhívta ugyan a tulajdonost, hogy tegyen már valamit ebben az ügyben, a tulajdonos nem igazán volt partner sem a probléma komolyan vételében, sem a megoldásában, ezért mondta Évikének, hogy legyen már nagylány, és nyugodtan hívja ki a szerelőt maga.

Évike nagyon izgult, mert nem sűrűn csinált még előtte ilyet, sőt, alig két éve lakott a fővárosban, de az még hagyján, alig egy hónapja lakott egyedül, és ha valamitől nagyon fosott, hát akkor attól, hogy neki egyedül kelljen bármiben is intézkednie, de azért csak összeszedte minden bátorságát, felütötte az internetet, és nekiállt vízvezeték-szerelőt keresni egyedül, mert hogy egy ember nem sok, annyitól nem tudott volna segítséget kérni vízvezeték-szerelés ügyben, olyan magának való remeteéletet élt a tanulmányai között. Remegő kézzel tárcsázott fel temérdek telefonszámot, közben azon fohászkodva, hogy fel ne vegyék, de mindenhol lerázták azzal, hogy ők bizony a következő két-három hétben nem igazán fognak ráérni egy darab csapra, majd hívja őket, ha nagygenerált akar az egész ingatlanban, addig viszonthallás, és Évike már kezdett nagyon kétségbeesni, hogy akkor ő ezt most hogyan intézi el,, ha még addig sem jut el, hogy egyáltalán megtudja, mennyibe kerül az a csap, hát addig mosogatni sem tud, mi lesz itt, de aztán szerencsére talált egy olyan számot, ahol nem zavarták el a francba, mert a szakember (Nagy & Nagy – Ha bajban vagy) épp befogta nyári munkára a fiát, és úgy volt vele, hogy ő ezzel ugyan nem fog bajlódni, de csak meg tudja csinálni a gyerek.

Péter pedig ment muszájból Évikéhez megszerelni a rossz csapot, Évike meg nagyon boldog volt, hogy végre jött valaki, aki megmenti ebből a nyomorult helyzetből, még a félénkségén is felülkerekedett benne a hála, és meg merte kínálni Pétert egy kávéval, le is ültette a nappaliba, ahol – bár a tulajdonos ebbe nem egyezett bele – igenis bevert két apró szöget az ágy mellé, és fellógatta rá a nagyanyja falvédőjét, amit akkor kapott, amikor eljött hazulról, hogy ne legyen olyan sűrűn honvágya, csak lessen rá, és már otthon is van. Péternek fel sem tűnt nagyon a kicsit ismerős falvédő, csak Évike félszeg mosolya meg  a kellemes csípője meg a fehér válla meg egy kicsit a lába is, és bár  elgondolkodott rajta, hogy vajon ezeken kívül miért érezheti magát ilyen otthonosan Évike és a kávé társaságában, akárhogy próbálta elterelni a gondolatait, csak visszakalandoztak a mosolyra meg a vállakra, úgyhogy Péter jobbnak látta egy megszerelt csap, egy felfúrt karnis, három kávé, egy helyére tolt szekrény és két óra elteltével a sürgős távozást.

Hazafele menet Péter még felugrott az apai nagyanyjához, hogy lazítson egy kicsit a feszítő élményen és vegyen magához egy fél tepsi pitét, amiből csak egyszer pillantott fel, de akkor olyat látott, hogy egyszerre egy marok meggyet nyelt félre, mert a fuldoklását aggódva figyelő nagyanyja mögött igen hasonló falvédő lógott, mint Évike nappalijában, amit le is fotózott gyorsan, hát mi ez, ha nem égi jel, gondolta hazafele ábrándosan Péter, vissza is kell menni Évikéhez, hogy összevessék a mintákat, miközben arról fogalma sem volt, hogy Évike közben újabb hatalmas problémát fedezett fel a szobakonyhás albérletében, és távozása óta legalább ötször hívta a családi céget, így Péter kénytelen volt tényleg visszamenni, hogy figyelmes munkavállalóként további dolgokat is megjavítson, példának okáért Évike kedélyét a hímzett minta előtt, ami tényleg szakasztott olyan volt, mint az ő nagyanyjáé, és bár úgy öt percig nagyon fontosnak tartották, hogy kinyomozzák a véletlen egybeesést, hamar találtak maguknak ennél  egy fokkal élvezetesebb dolgot.

Ezért csak évekkel később derült ki, hogy az egymástól jó sok száz kilométerre élő nagymamák, mintha előre látták volna a jövőt, ugyanabból a mintakönyvből hímezték a falvédőket. Ahogy tette még rajtuk kívül jó sok, kézimunka-kedvelő háziasszony.

Grafika & inspiráció: LIVI

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ!

Szólj hozzá!
Név