Színésznők Budapest utcáin

avagy női nevek Budapesten, 1. rész

0

Épp egy köpésre lakunk egy zsebkendőnyi, háromszög alakú parktól, amiben első látásra semmi különleges nincs, azon kívül, hogy sem inni, sem dohányozni, sem kutyát bevinni nem lehet, így még egyszer sem tettem oda be a lábam. Ami miatt mégis érdekes, az az, hogy Szenes Hannáról nevezték el, nekem pedig akkor még lövésem sem volt róla, ki lehetett Szenes Hanna.

És bár ebben a cikkben nem lesz szó Szenes Hannáról – ami késik, nem múlik -, ő adta az ötletet, hogy végigböngésszem Budapest összes kerületének összes utcáját, terét és parkját, hogy kicsemegézzem, miket neveztek el nőkről. Mint utóbb kiderült, ahhoz elég sokat, hogy ne férjek bele egy szövegbe, és elég jól lehetett csoportosítani is történelmünk és kultúránk nagy (illetve az emlékezet által megtartott) nőalakjait.

Végül is utcát, teret, parkot nem véletlenül neveznek el valakiről – minden egyes esetben indokoltnak gondolja a kezdeményező, hogy a név fennmaradjon. Vagy azért, mert amúgy is sokan ismerik (mert mondjuk híres színésznő), mert tiszteletet kell tanúsítani iránta (épp ő uralkodik), vagy mert bizonyos tette mementóként szolgálhat a jövőre nézve (tökös történelmi alak).

A színésznők vitathatatlanul izgalmas színfoltjai a budapesti utcáknak, mert bár innen már tűnhetnek kissé poros vagy túlhaladott emlékeknek, mégis, mindegyik tartogat olyan izgalmas titkot, ami élővé teszi.

Kántorné Engelhardt Anna ma valószínűleg egy kicsit belehalna a ténybe, hogy nevét csak egy 14. kerületi sétány és park őrzi, mindezt a kevésbé emelkedett Örs Vezér terének tőszomszédságában, az Ikea és a Sugár mellett.  A szász származású, magyarul rendesen csak fiatal felnőtt korában megtanuló színésznő nem egyébről híresült el, mint hogy ő volt a Bánk bán első Gertrudisa – és minden bizonnyal úgy is gondolt magára, mint az első és egyetlen magyar tragika: olyan sokáig volt aktív a színpadon, hogy kiöregedett a szerepeiből. Visszavonulásának egyik nyilvánvaló oka ez volt: büszkesége nem bírta, hogy kisebb mellékszerepeket játsszon ott, ahol előtte ő volt a sztár.

Kortársa volt a szintén hatalmas sikereket arató Déryné Széppataki Róza, aki az első magyar opera-énekesnő címkével dicsekedhetett. Édesapja fiúnak várta, akiből majd orvost nevel, és tervétől az sem tántoríthatta el, hogy lánya született. Róza öt éves volt, mikor idős apja meghalt, így nem kellett álruhás kisfiúként felnőnie (pedig az is izgalmas egy élet lehetett volna, lásd Margaret Ann Bulkley vonatkozó történetét), hanem  kamaszkorában szerelembe eshetett a színészettel, és korának legsikeresebb szubrettjévé válhatott. Pályáját az 1838-as pesti árvíz pecsételte meg, amikor úgy megfázott, hogy hónapokig egy hang sem jött ki a torkán, és fel sem tudott belőle épülni teljesen. Visszavonulása után önéletrajz-írásba fogott, ami majd’ ezer oldalt tett ki nyomtatásban.

Laborfalvi Róza a 4. kerületben kapott utcát – a szabadságharc nagy alakjainak szomszédságában. Már gyerekkorában színésznőnek szánta apja, aki saját megtört színészi ambícióit szerette volna lányán keresztül kiélni, így 16 évesen már Kántorné kezei alá került – és akitől a frissen alakult Nemzeti Színház tragikájának tisztségét happolta el évekkel később. Neve nem csak színésznői mivolta miatt maradt fenn, hanem a ’48as szabadságharc egyik allegóriájának tartott, Jókai Mórhoz fűződő szerelme és házassága miatt is. A 8 évvel idősebb színésznő és a fiatal költő viszonya kavart ugyan egy kisebb vihart, de kiállta az idő próbáját: a kapcsolatnak Róza halála vetett csak véget.

jokailaborfalvi
Laborfalvi Róza Jókai Mórral

A kicsivel később született Prielle Kornéliának Újbuda térképén jutott hely (vajon mit szólna Barba Negrához a művésznő?)  aki a személyét körbelengő legendát Petőfihez fűződő szerelmének köszönheti – ami, jóllehet csak pár napig tartott, mégis különleges  megvilágításba helyezte a kor szemében a színésznőt, aki a szabadságharc bukása után több üldözöttet is bújtatott és látott el saját házában. A pletykákon azért túllépett, szakmailag is bizonyítottan ért el sikereket, és sok pályatársától eltérően elegánsan tudott beleöregedni szerepeibe. Utolsó házasságát nyolcvan éves korában kötötte egy nála 45 évvel fiatalabb grafikussal, és fütyült arra, mit szól a közvélemény.

prilelle-kornelia-idos1
Prielle Kornélia

Blaha Lujza egy évben született Jászai Marival, és ugyanabban az évben is hunytak el – az előbbiről mégis már életében teret neveztek el, míg a másikról csak száz évvel később. Megbecsültségük és elismertségük között viszont nem volt ekkora különbség. Blaha Lujza (született Reindl Ludovika) színészcsaládból származott: a szabadságharcban harcoló és emiatt bujdosó apja álnéven állt vándorszínésznek – a halál is egy előadás közben, a kolera sújtotta Kassán érte a színpadon. Szintén színésznő anyja újra férjhez megy, a győri színház díszletfestőjéhez, így az akkor hét és fél éves Lujza nem került messzebb a színpadtól, sőt: hamarosan csodagyerek-számba vették a tehetségét. A szabadkai színházban,  15 évesen ismerkedett meg a katonazenekar cseh származású osztrák vezetőjével, Blaha Jánossal, aki pártfogásába, majd feleségül is vette, sőt, a kedvéért még magyarul is megtanult. Bár a lány 19 évesen megözvegyült, hálából haláláig viselte első férje nevét, dacára annak, hogy még kétszer férjhez ment.  A sikeres és tehetős színésznő imádta Balatonfüredet, és Olyan nincs nevű jachtjával a vitorlázásba is belekóstolt.
Ha ma kéne elsétálnia a róla elnevezett térre, és eltöltenie ott egy fél órácskát, nyilván vegyes érzelmekkel távozna, de talán vigasztalná, hogy 2017-ben minden bizonnyal többször hangzik el a neve egy napa alatt, mint életében.

Blaha Lujza mint Török bíróné Csepreghy Ferenc A piros bugyelláris címû népszínmûvében
Blaha Lujza

Jászai Mari nevét 1950-ben vette fel a Margit híd pesti hídfője, ami kellően hangulatos egy olyan hölgynek, akinek a nevét egy vénuszi kráter is őrzi. A magyar tragika nagyasszonyának nem indult olyan fényesen és egyszerűen az élete: Krippel Mária néven anyakönyvezték, apja hamar elszegényedett, mostohaanyja pedig  kegyetlenül bánt vele. Iskolából is csak négy osztályt végzett el, 11 évesen már kocsmában dolgozott, majd pesztonkaként, 16 évesen pedig már markotányos nőként. Felnőtt korában, sikerei csúcsán épp ezért mindent megtett, hogy képezze magát: tanult angolul, olaszul, franciául, ahogy hárfázni és zongorázni is. Úgy falta a férfiakat, mintha kötelező lenne, de egyszer sem volt igazán szerelmes, mert úgy gondolta, hogy sem a színpadon, sem az életben nincs méltó társa.  Vehemensen és harciasan állt ki társadalmi és politikai kérdések mellett, ami akkoriban egy nőtől rettentő szokatlannak számított. Buzgott benne a hazaszeretet, és annyira megrendítette az első világháború pusztítása, hogy majd’ mindenét pénzzé tette, hogy a rászorulóknak segíthessen. A földön aludt, nem fűtött és nem evett, mondván, a hazát védő katonák sincsenek ennél jobb helyzetben.
Grafomán módon írta ki magából a dühét, szomorúságát, magányát és keserűségét, és még életében cenzúrázott naplóját halála után ki is adták.

03_medea_nemzetikonyvtar
Jászai Mari

A Márkus Emília utca a Blaha Lujza tér közelében húzódik, a Corvin Áruház jobb oldalán, és Emília alakjához képest egy kifejezetten jellegtelen utca. A színésznő a Batthyány Fülöp-féle malomban született Szombathelyen, ami pár órára rá kigyulladt, és a hét gyerekes családnak hanyatt-homlok kellett menekülnie. Emília szerencséjére anyja fivéréhez költöztek, aki hamarosan Pestre is vitte őket magával, így a nehezen kezelhető gyerek rögtön pompás társaságba és lehetőségek közé csöppent. Tehetsége hamar megmutatkozott: 17 évesen már Júliát játszotta a Nemzeti színpadán, és karrierje innen csak felfele ívelt: a kor legjobban fizetett színésznője volt, aki körül zsongtak a férfiak, művészek és a társadalmi elit. Kétszer ment férjhez, mind a kétszer hűséges feleség volt, bár a dívaságról és a flörtölésről egy pillanatra sem mondott le – sokan a szecesszió élő jelképének tartották. Még Ferenc József is akkora rajongója volt, hogy egyszer saját maga rendezte a pénzhez egyáltalán nem értő színésznő adósságait. Finom és hiú nő volt, de a kemény helyzetekben is ugyanakkora életigenléssel állt bele, mint a színészetbe – második férjét (és a hűvösvöégyi villájában bújtatottakét)határozottsága mentette meg a nyilasoktól.

markus
Márkus Emília

A Varsányi Irén utca a Széna tértől indul a Duna irányába, és később Kacsa utca lesz belőle. Névadója Wollner Malvinként született, és 36 éven keresztül, haláláig volt a Vígszínház tagja – Schöpflin Aladár írta róla 1932-ben, hogy „A legegyszerűbb színésznő volt és a legkomplikáltabb dolgokat tudta megcsinálni”. És amíg a többi pályatársáról oldalakat tudnék megtölteni kisebb-nagyobb pletykákkal, róla vajmi keveset találtam: például azt, hogy 1904-ben ment férjhez egy Szécsi Illés nevű gyároshoz.

varsanyi_iren_colette_csortos_gyula_jacques_2023480_2945
Varsányi Irén Csortos Gyulával

Berky Liliről a 17. kerületben neveztek el egy utcát, aki már 8 évesen színpadon állt, volt vidéki operettprimadonna, néma- és hangos filmek sztárja, alapított kabarét férjével, Gózon Gyulával, akivel végül mind a ketten szerződést kaptak a Nemzeti Színházban – egészen az államosításig. Nem egy botrány (A sárga csikó forgatásán meghal a dublőre, A tolonc forgatásán Jászai Mari töri a bordáját) és nehézség (férjét eltiltják a színháztól, majd az államosítás alatt „pedagógiai okoból” nem játszhatnak együtt). Végül halála előtt három évvel, 1955-ben állhatott megint egy színpadra a férjével.

3e6638cfd09590932d83954e44a2d6ad
Berky Lili

Bajor Gizi nevét a Nemzeti Színház előtti szoborpark viseli, nem egy eldugott kis utca. Beyer Gizellaként született, szülei a Kálvin téren üzemeltettek kávéházat, ahol gyakori látogató és kisegítő volt – a pesti legendák szerint már akkor forogtak utána kártyázó férfiak. Színpadon és filmben is játszott, egyetlen egyszer még rendezett is, a szabadságharc 100. évfordulójára alapított Kossuth-díjat pedig ő kapja meg először. Tehetsége és szépsége mellett szerénysége, vidámsága és embersége miatt szerették sokan – gondoskodott az idős Márkus Emíliáról, egykori villájában a második világháború alatt üldözötteket bújtatott, köztük akkor férjét, Germán Tibor orvosprofesszort. Halálát a férje által beadott, halálos adag morfium okozta, aki utána magával is végzett. Mai napig nem tisztázott, mit történt pontosan – az eset megdöbbentett a közvéleményt, a temetésre többezres tömeg gyűlt össze.

030
Bajor Gizi

Domján Edit legendájához hozzátartozik a kívülállók számára váratlan, ám számára pontosan eltervezett és kivitelezett öngyilkossága, amit 40. születésnapja másnapján követett el. A gyári munkás és parasztlány szülőktől származó színésznő a hatvanas években  az egyik legtöbbet foglalkoztatott művész volt színpadon, és jó pár filmszerepet is eljátszott. Hosszú házasság kötötte Kaló Flóriánhoz, és lángoló szerelem Szécsi Pálhoz – magánélete is bőven szolgáltatott okot a pletykákra, de arra kevesen számítottak, hogy ennyire retteg az öregségtől. Óbudán 2011-ben neveztek át egy utcát Koltói Anna utcáról  Domján Edit utcára.

domjan_edit_nagy
Domján Edit

Szépek voltak, tehetségesek, önfejűek, dívák, hisztérikák, megfejthetetlenek, erősek és olyan jól játszottak ezekkel az adottságaikkal, ami miatt a mai napig érdemes emlegetni a nevüket – és nem csak azért, hogy kettőkor a Blahán a Meki előtt.

Ha bárkit érdekelnek a színésznők fordulatos életeinek egyéb részletei, nyugodtan merüljön bele a Színészkönyvtár kellően hosszú leírásaiba vagy bármilyen egyéb fellelhető forrásba, mert nem okoznak csalódást. Engem is csak a kíváncsiság hajtott, hogy kiket rejtenek a sokat látott / emlegetett utcanevek.

Képek forrása:
1.kép
2.kép
3.kép 
4.kép
5.kép
6.kép 
7.kép
8.kép
9.kép

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ!

Szólj hozzá!
Név