A szemétledobó

0

Panelban laktuk, mi az elsőn, ők a
tizedikre költöztek.
Az anyja otthon volt, az
apja jól keresett (akkor még).
Úgy költöztek be, mint a
gazdagok: semmi régi bútor,
csak az új, csak a friss.
Megvettek mindent lapraszerelve, és
hétvégente kurvaanyázva rakták össze a
farostlemez lapokat
kis csavarral
nagy csavarral
pozdorjaékekkel.
Az összes csomagolást lapokra tépve
a szemétledobóba tömték.
A tizediktől a földszintig álltak
a szemétledobó torkában hol keresztbe, hol
hosszába beszorult barna kartonlapok
fekete betűkkel, ők
tagadtak, mert napokig tartott, mire
minden szintről ki lehetett piszkálni
a szemetet.
Az elsőn sokáig rohadt a csőben valahol
egy fél grillcsirke, nyár volt ráadásul.
Anyám veszettül gyűlölte az ő anyját, mert
futotta az Ikeára, meg hát a szemétledobó miatt is.
Persze egy osztályba írattak véletlenül , és
persze tiltották, hogy egymással szóba, és
mi persze egymásba nagyon és majdnem rögtön, és
persze titokban és sokáig.
A panel Rómeója és Júliája.
Én előbb lettem tizennyolc, meg kellett várni
őt is, aztán szökés, házasságkötés titokban,
munkám nincs, de neki sem,
egy panellakást vettünk ki végül csak a város
másik végén.
Persze ott is volt szemétledobó, és persze mi is
az Ikeából a bútort, és nekünk is napokig, mire
egyet össze tudtunk rakni.
A szemétledobóba egyesével hordtuk a kartont, és próbáltuk nem
ferdén felrakni az ajtókat,de nem sikerült.
Csak matracunk volt, ágyra nem
futotta, most azért jöttem – persze
válunk, mert rosszul
raktam össze a kiságyat. Ő csak
otthonról akart eljönni, én meg
azt hittem, van pénzük, de csak
szemétledobós panelra és
Ikeás bútorra futotta, szóval
meggondoltuk magunkat.
Ő hazaköltözött az anyjához, aki közben
eléggé kibékült a családommal – most
az apámmal élnek.
Anyám inni kezdett. Én meg
járom a saját El Caminóm az
Ikea szürke linóleumán, most ágyat veszek épp, a matrac még
megvan.

kép forrása

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ!

Szólj hozzá!
Név