Most van itt az ideje
hogy a berozsdált lakatból végre
kipiszkáljak valaha egy
donaldkacsás tetkóval együtt
érkezett és azóta jelentős állagváltozáson
átesett rágógumit,
ami eddig igen jó szolgálatot tett úgy is
mint rozsdás lakatba tömködött
rágógumi,
amitől a kulcs nem csúszik a zárba és
nem pattintja ki a nyelvecskét,
és így nem lehet kinyitni az évek
sekrestyéjében tartott
hatalmas ruhásszekrényt,
amiben molyok sokadik generációja
él meglehetős fényűzésben a
sci-fi miseruháknak tűnő,
amúgy annak idején halálosan komolynak
tartott jelmezeken,
mert én többet semmit
nem szeretnék álruhába bújva
másoktól eltulajdonítani,
legyen az pénz, szív vagy idő.