Ma sittet pakoltam.
Régi téglát,
ami már nem kell.
Aminek már nincs helye
a falban.
Sőt, a fal sincs már,
csak a téglák,
egyesével,
a rájuk kövült vastag
vakolat- és festékréteg alatt.
Egy valaha volt egység
súlyos részei.
Nehezékek a kezemben,
ahogy veszem a lépcsőket.
Valami véget ér,
valaminek a határa is véget ér,
valami egybe nyílik,

és mégis kevesebb lesz a hely.